Szakszervezeti tagnak lenni életérzés.
Az egyenlőségért és a tisztes megélhetésért küzdő ember életérzése.

A magyarok többsége 2026. április 12-én megtartott országgyűlési választások során érvényesítette érdekeit. A győztes TISZA párt nemcsak kormányváltást, hanem rendszerváltást ígér. Mivel a választópolgárok túlnyomó többsége egyben munkavállaló, érdemes elgondolkodni azon, hogy az 1989-ben megtörtént rendszerváltás veszteseiből ezt az alkalmat megragadva, hogy válhatnak győztessé. Egy valóban demokratikus országban a szakszervezeti mozgalom a gazdaság és a társadalom fejlődésének egyik fontos tényezője. Aki kicsit is foglalkozott a témával, az pontosan tudja, hogy az elmúlt harminchat évben a szakszervezetek messze nem voltak képesek betölteni ezt a rendkívül fontos küldetésüket. Miért? A külső körülmények — a politikai és gazdasági ellenszél — ebben jelentős szerepet játszott, de van egy tényező, amelyről kevesebb szó esik: ugyan vannak szakszervezetek Magyarországon, de nem létezik szakszervezeti mozgalom.

Ahhoz, hogy ez megváltozzon, azaz megtaláljuk a választ arra kérdésre, hogy a magyar szakszervezeti mozgalom hogyan hozható létre újra, meg kell vizsgálnunk, hogy mikor szűnt meg és miért nem állíthatjuk, hogy létezik? Majd a válaszok ismeretében kell eldöntenünk, hogy miért lenne fontos és akarjuk-e, képesek vagyunk-e újra létrehozni? Végezetül, ha ezekre a kérdésekre megadtuk a választ, akkor azt kell megvizsgálnunk, hogy mi kell ahhoz, hogy a szakszervezetek újra mozgalomként tudjanak (együtt)működni.

1989 óta a szakszervezeteknek kisebb-nagyobb ellenszélben kellett helytállniuk. Ha a mostani „rendszerváltás”, ha nem is ígér hátszelet, de bízva a „szélcsendben” meg kell ragadnunk a lehetőséget, hogy a tagjaink, a magyar munkavállalók érdekeinek érvényesítésének alapvető feltételét, az eredeti szociáldemokrata alapértékek mentén működő független magyar szakszervezeti mozgalmat létrehozzuk.

A témában született nyílt levél ide kattintva olvasható.

  • Megjelent „Érdekérvényesítés” című könyvsorozat 2. része

  • A magyar munkavállalók ugyanúgy világszínvonalú termékeket hoznak létre és minőségi szolgáltatásokat nyújtanak, mint Európa nyugati felén dolgozó társaik, mégis töredékét keresik az ottani béreknek. A munkából élők itthon is tisztességes megélhetést biztosító jövedelmet és biztonságos munkahelyeket szeretnének. Ez az, amit csak összefogással lehet elérni, de akkor miért nem szakszervezeti tag mindenki?
    A munkavállalók többsége úgy gondolja, hogy majd akkor lép be, ha a szakszervezet teljesíti az elvárásait, a szakszervezetek pedig azért nem tudnak eredményeket elérni, mert kevés tagjuk van. Ördögi kör. Hogyan lehet ebből kitörni? Többek közt erre a kérdésre adja meg a választ a szerző, aki végigjárta a szakszervezeti ranglétrát, és ismereteit több évtizede adja át a tisztségviselőknek.
    A szemléletváltó könyvsorozat célja, hogy ismét legyen trendi az összefogás, hiszen nem a szakszervezeteknek van szükségük tagokra, hanem a munkavállalóknak van szüksége a szakszervezetekre érdekeik érvényesítéséhez.
  • Az Érdekérvényesítés című könyvsorozat gyakorlati útmutatót nyújt a szakszervezeti tisztségviselőknek és tagoknak, hogy hatékonyabban tudják képviselni és érvényesíteni a munkavállalók érdekeit.
  • A szemléletváltó kötetek célja, hogy ismét legyen trendi az összefogás, hiszen nem a szakszervezeteknek van szükségük tagokra, hanem a munkavállalóknak van szüksége hatékony szakszervezetekre érdekeik érvényesítéséhez. A második kötet a szakszervezetek fejlődéséről és az eredeti identitásukról, valamint a stratégiai tervezésről, a szervező modell szerinti tagszervezésről és a demokratikus működésről nyújt a tisztségviselők és tagok tudatossá tételéhez szükséges, gyakorlati ismereteket.

Szakszervezetről Másképp

Új kezdeményezésként nemrég elindult a Szakszervezetről másképp című podcast sorozat. Meghívtak a 8. adásba, ahol többek között a szemléletváltás szükségességéről, a szakszervezeti tisztségviselők és tagok képzésének  fontosságáról esett szó. Ahhoz, hogy a szakszervezeti mozgalom be tudja tölteni hivatását, meg kell erősödnie. Nem várhatjuk bizakodva, hogy jobbá válnak a lehetőségeink. Ha változást szeretnénk elérni, akkor először azon változtassunk, amire van ráhatásunk: saját magunkon.

Kattints a képre és nézd meg a videót!

  • Ismét kapható „Érdekérvényesítés” című könyvem!

  • A magyar munkavállalók ugyanúgy világszínvonalú termékeket hoznak létre és minőségi szolgáltatásokat nyújtanak, mint Európa nyugati felén dolgozó társaik, mégis töredékét keresik az ottani béreknek. A munkából élők itthon is tisztességes megélhetést biztosító jövedelmet és biztonságos munkahelyeket szeretnének. Ez az, amit csak összefogással lehet elérni, de akkor miért nem szakszervezeti tag mindenki?
    A munkavállalók többsége úgy gondolja, hogy majd akkor lép be, ha a szakszervezet teljesíti az elvárásait, a szakszervezetek pedig azért nem tudnak eredményeket elérni, mert kevés tagjuk van. Ördögi kör. Hogyan lehet ebből kitörni? Többek közt erre a kérdésre adja meg a választ a szerző, aki végigjárta a szakszervezeti ranglétrát, és ismereteit több évtizede adja át a tisztségviselőknek.
    A szemléletváltó könyv célja, hogy ismét legyen trendi az összefogás, hiszen nem a szakszervezeteknek van szükségük tagokra, hanem a munkavállalóknak van szüksége a szakszervezetekre érdekeik érvényesítéséhez.

Mottó: „Az életünkben két olyan szerep létezik, amelyet képzés nélkül próbálunk meg teljesíteni: a szülővé és a szakszervezeti tisztségviselővé válás. Mindkét esetben jobbára tapasztalatainkra támaszkodunk és reméljük a legjobbakat. Egyesek azonban felismerik, hogy a világ nagyon gyorsan változik, ezért képezni kell magukat, hogy eleget tudjanak tenni új szerepüknek.”

Bill Barry, a „Megválasztottak  – mi lesz most?” című könyv szerzője

  • Minden munkavállaló alapvető gazdasági és szociális érdeke, hogy szakszervezeti tag legyen!

  • Magyarországon a szakszervezetek taglétszáma 1990 óta folyamatosan csökkent. Fordítsuk meg az irány, mert ez minden munkavállalók érdeke.
  • Ha érvényesíteni akarjuk érdekeinket, nemcsak több, hanem aktív szakszervezeti tagokra van szükség.
  • Minél magasabb egy országban a szakszervezetek szervezettsége, annál inkább kénytelenek figyelembe a cégvezetők és az állami szervek döntéshozói a munkavállalók érdekeit.
 

Legyen újra „trendi” szakszervezeti tagnak lenni! Ha nem szervezzük meg magukat, senki sem fogja helyettünk megtenni!

Szánj magadra két percet!

Ebből a néhány rövid videóból megtudhatod…

  1. Hogyan kereshetnének többet a magyar munkavállalók?
  2. Miért érdeke minden munkavállalónak, hogy szakszervezeti tag legyen?
  3. Miért nem lehet jó választ adni a „Mit ad a szakszervezet?” kérdésre?
  4. Miért inkább arra kell keresnünk a választ, hogy „Mit tudunk közösen elérni?”
  5. Mitől lesz szerződésképes egy szakszervezet?
  6. Kiktől lesz erős szakszervezet?

© Copyright – Szakszervezeti aktivista                                                                                                            Nyitóoldal   Bemutatkozás   Kapcsolat   Adatvédelmi tájékoztató  ÁSZF